Van egy zöld biciklije. 16"-es kerékkel. Amikor tavasszal megvettük nagyon félt még tőle. Rémisztően nagy volt neki. Mondjuk nem is csoda 2 évesen egy ekkora bicaj. Akkor tanulta megy a "nagy" szót. Azonnal alkalmazta is a biciklire abban az értelemben, hogy hozzá képest nagy, még nem neki való.
Ma viszont Anya felvetette az ötletet, hogy mi lenne, ha megnéznénk. Májer egy ötlet volt. Akkora attitűddel vezette fel a témát, hogy a Kicsi egyből ráérzett az ízére. Aztán ahogy a lakásban ráült, már egyből menni is akart biciklizni.
Nagy tekerés lett belőle. Mentünk egy Pap Károly - Gömb - Szegedi - Béke - Petneházy kört.
Egy kicsit rásegítettünk, hogy ne legyen annyira nehéz neki. A végére viszont már kérte, hogy ne toljuk, majd ő egyedül fog már menni. És tényleg: nagyon erős lába van, bírta is elég hosszan a sík terepen.
Útközben derült ki, hogy nem ártott volna még a kerékbe egy kis levegő. Ezek után nem is tudom, mennyivel jobban ment volna vele, mint így félig laposan!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése